A Pannonbúza minőségi kritériumrendszer kialakítása


A Kárpát-medence a világ azon kevés régiója közé tartozik, ahol a környezeti feltételek együttesen adottak a jó minőségű gabona nagy mennyiségben történő előállításához. A gabona, és ezen belül a búza termesztés és feldolgozás Magyarország és az egész Pannon régió történelmének része. A jelen nagy kihívása, hogy a búza terméklánc mai szereplői -nemesítők, termesztők, feldolgozók, a kutatás-fejlesztés szakemberei- hogyan tudnak élni az adottságokkal, hogyan tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó piaci követelményekhez úgy, hogy közben a búza élelmezési stratégiai szerepéből adódó alapellátás is biztosított legyen.

A nagy búzaexportáló országok példája mutatja, hogy a világpiacon márkás termékkel akkor lehet megjelenni, ha e mögött egy jól szervezett búzavertikum található. Ez magába foglalja a minőségi standardok/áruosztályok felállítását, a nemesítést és fajtakiválasztást, a szakszerű termesztést, a szigorú átvételi rendszert, a gondos tárolást, feldolgozást, a minőség és a termelési folyamat tanúsítását és a jó marketinget, és mindezt ernyőként lefedő kutatás-fejlesztési hátteret.

A Pannon búza minőség kialakításának gondolata regionális szinten közel egy évtizede fogalmazódott meg Jelentős előrelépést jelentett A Pannon minőségű búza fejlesztését célzó kutatás-fejlesztési program kialakítása, melyet a Nemzeti_Kutatási_és_Technológiai_Hivatal_(NKTH) Gazdaságorientált Agrárgazdasági Kutatások (GAK) pályázati konstrukciójában támogatott a 2005-2007 periódusban. A fejlesztési program alapvető célkitűzései négy pontban foglalhatók össze:

1. A magyarországi fajtaválaszték széleskörű minőségi jellemzése

2. Új szemléletű, hazai viszonyokra adaptált komplex minőségi kritériumrendszer kialakítása, a hazai és az exportpiacok igényeinek figyelembe vételével.

3. Az új minőségi szemléletet támogató terményátvételi rendszer fejlesztése roncsolásmentes gyorsvizsgálati módszerek alkalmazásával.

4. A minőségstabilitás javítása célzott nemesítési programok kialakításával valamint fajta- és környezet-specifikus agrotechnika fejlesztésével, szaktanácsadás kialakításával.

A célkitűzések megvalósítása a kutatás-fejlesztés és a gazdaság szereplőinek szoros együttműködését igényli. A feladat megoldására az alábbi szervetekből álló konzorcium vállalkozott. Munkájukat a késöbbi védjegytulajdonos szakmai szövetségek is támogatták.

-MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár

-BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék, Budapest

-Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft, Szeged

-MTA SzBK Növénybiológiai Intézet, Szeged

-MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest

-KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi zRt, Nádudvar

-IKR Termesztésfejlesztési és Kereskedelmi zRt, Bábolna

A program legfontosabb eredményeit külön_kiadvány tartalmazza. Ezen eredmények komplex értékelése vezetett a Pannon_Búza_Minőség_Védjegy és a mögötte álló követelmény- és minősítő-rendszer kialakításához. Emellett hasonlóan értékes eredmények tartjuk a kutatómunka megvalósítása és a védjegy kidolgozása során kialakult széleskörű szakmai együttműködést. Hiszünk abban, hogy mindez megteremtheti a szakmai alapot a búzavertikum minőségi szemléletének modernizálásához, és ezzel a piaci viszonyokhoz az eddigieknél jobban alkalmazkodni képes árualap megtermeléséhez, valamint értékesítési és feldolgozási rendszerek kialakításához.

A Pannon Búza Konzorcium tagjai